Show Less
Restricted access

Quo vadis, DaF? II

Betrachtungen zu Deutsch als Fremdsprache in den Ländern der Visegrád-Gruppe <br> Mit Beiträgen von Magdalena Białek, Silke Gester, Julia Haußmann, Erika Kegyes und Iveta Kontríková

Series:

Edited By Silke Gester and Erika Kegyes

Dieses Buch ist eine aktuelle Studie zu Deutsch als Fremdsprache in den Ländern der Visegrád-Gruppe. Es behandelt die Stellung von DaF in den einzelnen Bildungsstufen von der Vorschule bis hin zur Universität und widmet sich zudem der Thematik des lebenslangen Lernens. Aufgrund von starken ökonomischen Verflechtungen zwischen den deutschsprachigen Ländern und Polen, Tschechien, Ungarn sowie der Slowakei befasst sich ein Kapitel speziell mit Fremdsprachen in der Wirtschaft. Für die Arbeit wurden zahlreiche europäische sowie nationale Dokumente und Studien ausgewertet, darüber hinaus sind die eigenen Forschungsergebnisse der Autorinnen in die Betrachtungen eingeflossen.
Show Summary Details
Restricted access

Összefoglaló

← 358 | 359 → Összefoglaló

Extract

Ez a könyv a német nyelv és más idegen nyelvek helyzetét vizsgála átfogó jelleggel a Visegrádi Együttműködés országaiban (vö. visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek). A vizsgálat a megkérdezett személyek nyelvoktatási tapasztalatait mérte fel az óvodától, az általános és középiskolán át egészen a felsőoktatásig, és figyelembe vette az élethosszig tartó tanulás modelljét is. Mindegyik „visegrádi ország“ határos legalább egy német nyelvű országgal: Lengyelország Németországgal, a Cseh Köztársaság Németországgal és Ausztriával, Szlovákia és Magyarország pedig Ausztriával. Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere az előbb felsorolt négy országnak, és minden V4 országban nagyon fontos szerepet játszanak az osztrák tulajdonú cégek is. A könyv egy teljes fejezete foglalkozik azzal, hogy milyen pozíciót tölt be a német nyelv a „visegrádi országok“ gazdaságában.

A könyv törvényhozó dokumentumokra támaszkodva mutatja be, mely szempontok gyakorolnak hatást a vizsgált országok nyelvpolitikájára. Ezek a dokumentumok túlmutatnak az egyes nemzeti szinteken, és amióta a „visegrádi országok“ az Európai Unió tagjai, tudvalevő, hogy az egyes nemzeti szinteken belül egyértelműen hatnak az európai nyelvi dimenziók...

You are not authenticated to view the full text of this chapter or article.

This site requires a subscription or purchase to access the full text of books or journals.

Do you have any questions? Contact us.

Or login to access all content.